Ismerd meg a Halloween és a Mindenszentek közötti különbséget!

Nagyon sok esetben halljuk azt, hogy nálunk nincs Halloween, nálunk Mindenszentek van. Pedig nálunk az okt. 31. még csak nem is ünnepnap. Neked mi erről a véleményed? Valóban nem fér meg a két ünnep egymás mellett úgy, hogy a dátum sem ütközik? Te voltál már ilyen Halloween „Csokit vagy Csalunk „rendezvényen?

A következőkben leírjuk a kért ünnep közötti különbségeket, hogy megismerhesd a hátterét!

Halloween: október 31. 

Itthon is egyre többen ünneplik a Halloweent széles körben.Trick-or-treating”  rendezvényeket tartanak, ahol a családok félelmetes jelmezbe öltöztetik otthonaikat és cukorkákkal várják a helyi látogatókat.

A Halloween Története:

A Halloween október 31-én ünneplik, gyökerei az ókori kelta Samhain fesztiválra nyúlnak vissza. A kelták hittek abban, hogy ezen az éjszakán a holtak szellemei visszatérnek a földre. A Samhain ünnep során tüzeket gyújtottak, és állatokat áldoztak a szellemek kiengesztelésére.

A kereszténység elterjedésével a Samhain fokozatosan beolvadt a keresztény ünnepek sorába, és "All Hallows' Eve" néven vált ismertté, ami később Halloweenre rövidült. Az ünnep Amerikában vált igazán népszerűvé, majd onnan terjedt tovább a világ más részeire.

Halloween Hagyományai
Halloween egyik legismertebb hagyománya a „trick-or-treating” vagyis, hogy jelmezbe öltözött gyerekek házról-házra járnak édességet gyűjteni. Emellett számos más hagyomány is kapcsolódik az ünnephez:

- *Töklámpások (Jack-o'-lantern)*: A faragott töklámpások az ünnep ikonikus jelképei. A tök belsejét kivájják, majd félelmetes arcokat faragnak bele, és gyertyát helyeznek el benne, hogy megvilágítsa.

- *Jelmezek*:Az emberek szellemeknek, boszorkányoknak, vámpíroknak és más misztikus lényeknek öltöznek, hogy elriasszák a rossz szellemeket.

- *Dekorációk*: A Halloween dekorációk a hátborzongató és misztikus hangulatot idézik. A pókhálók, csontvázak, denevérek és boszorkányok mind hozzátartoznak az ünnephez.

- *Partik*: Halloween bulikat szerveznek, ahol játékokkal, tánccal és különleges ételekkel ünnepelnek.

A Mindenszentek:  november 1. 

Keresztény ünnephez kötődik, amely során a katolikusok az összes megdicsőült szentre, azaz a mennybe jutott lelkekre emlékeznek. Az ünnep vallási jellegén túl a temetők feldíszítése, gyertyagyújtás a síroknál és a hozzátartozókkal közös étkezés is a szokásaihoz tartozik. Népi hagyományként a munkatilalom mellett a szegények megvendégelése, kenyér- és kalácsosztás is kapcsolódik a naphoz, emellett egyes vidékeken gazdasági jelentősége is volt, pl. a cseléd- és legényvásár időpontjaként. Időpontja november 1.  November 2. Halottak napja

Vallási hagyományok:

• A szentek közössége:

A Mindenszentek ünnepe a "diadalmas egyház" ünnepe, azaz a mennyben lévő szentek társaságát ünnepeljük, akik összeköttetésben állnak az élőkkel és a tisztítótűzben szenvedőkkel. 

• Szentmise:

A katolikusok számára a mise látogatása kötelező, ahol imát mondanak a szentekhez, kérve közbenjárásukat. 

Népies és családi szokások:

• Temetők látogatása:

A családok felkeresik szeretteik sírjait, feldíszítik virágokkal, koszorúkkal és meggyújtanak egy gyertyát. 

• Gyertyagyújtás:

A gyertya fénye az örök világosságot szimbolizálja, és a sírokon gyújtva a halottak emlékét idézi. 

• Virágok:

A krizantém különösen elterjedt, mint a halottak tiszteletére alkalmas virág. 

• Közös étkezés:

A családok együtt esznek, és a hagyományok szerint sok helyen plusz terítéket raknak az elhunytak emlékére. 

Halottak napja: november 2.

A magyarországi Halottak Napjának (november 2.) hagyományai közé tartozik a sírok rendbehozatala, virágok, koszorúk elhelyezése, a gyertyák (mécsesek) gyújtása, ami az örök világosságot, vagy a lelkek hazatalálását szimbolizálja. A néphit szerint ilyenkor a halottak hazalátogatnak, ezért a szentek estéjén égve hagyott lámpák és a gyertyák világítanak nekik. Régebbi szokások közé tartozott a szegények, koldusok megvendégelése, ételek (pl. kalács) odatétele az asztalra, valamint a mosás, földmunka tilalma, hogy a hazajáró halottak ne sérüljenek meg.  Elterjedt hiedelem volt, hogy halottak napján a halottak felkelnek sírjukból, és a templomban gyülekeznek

A hagyomány fő elemei:

• Sírok rendbehozatala és díszítése:

November 1-jén és 2-án sokan felkeresik a temetőt, hogy rendbe tegyék, virággal, koszorúval díszítsék elhunyt szeretteik sírjait, különösen a népszerű krizantémmal. 

• Gyertyagyújtás:

Az elhunytak emlékére mécseseket és gyertyákat gyújtanak a sírokon és az otthonokban. 

• Világítás a halottaknak:

A néphit szerint a gyertyák és lámpák fénye segít a kiszabadult lelkeknek visszatalálni a sírjukba, vagy éppen utat mutat a hazalátogató halottaknak. 

• Táplálék az elhunytaknak:

Egyes tájakon, például Göcsejben, az elhunytak számára is megterítettek, ételt tettek az asztalra, amit másnap a szegényeknek adtak. 

• Harangszó:

A halottak emlékére a templomok harangjai hosszú ideig szólnak, mert úgy vélték, "Míg a harang szól, a halottak otthon vannak". 

Régi és népi hiedelmek:

• Mosási és munkatilalom:

Hogy a hazajáró halottaknak ne okozzanak sérülést, tilos volt mosni, meszelni vagy földmunkát végezni. 

• Ételosztás:

A szegényeknek, koldusoknak megvendégelték őket, mert azt gondolták, a rászorulók visznek a halottaknak is.